Teve az úton
Elindultam teveled,
És piros lett a szemafor,
és ahogy ott álltunk és vártunk,
teltek percek, órák, évek,
eleinte még járt a motor...
de a vonat sehol,
aztán lassan rozsdásodni kezdtek
a sínek, felszedte a végítélet,
leállt a motor, még egyet pöffent,
de az aksiban maradt szufla.
Csak vártunk, elfeledve,
És belefeledkeztünk ebbe a várásba.
Párás ablakon át néztünk a tájra,
majd a homályba egymásra.
Aztán kialudt az első LED,
némult a rádió adó,
De nem emelkedett a sorompó.
benőtt az útszéli bozót,
Rákezdet szitálni az eső,
Kiszállni szerettél volna,
De végtelen lett addigra a tenger,
és együtt sodródtunk a piros
szemaforral, cél nélkül sehova.
Azért jöttünk,
hogy itt rekedjünk meg,
és az út most már parttalan folyam,
hagyjuk abba,küszködni kár.
Merül az aksi, sorra mennek ki a LED-ek,
Nem jelzi semmi mit tegyünk,
Mire ügyeljünk, mi van fogytán,
Van odakünn egyáltalán
A nyirkon kívül más?
Lassú égés, pusztulás,
puhulunk és kimegy még egy LED,
Fel nem é...többé.
Sötétben négy szembogár,
tapogatja egymást elfe...etten,
Nos, kihúny az enyém,
hogy a tied még ég-e,
Már nem tudom én.
Nyögtem volna még,
Égve...
Jó volt
teve...az úton.
