Ynakras

A Kanda Loló Babérköszörűs Alkotókör 2010 márciusában alakult. A tagok által megadott címre, képre, esetenként szavakra kell, lényegében bármely irodalmi műfajban reflektálni. Az alkotások kritika tárgyát képezik. A tagok folyamatos visszajelzése lehetőséget ad arra, hogy szépírói képességeinket közösen fejlesszük.

Friss topikok

  • csigakoma: Ezkurva jó, igazi blues. Remélem megzenésíted, ha eddig nem tetted. Tahisiban várom a dalt (2022.08.29. 16:21) 1437. Csömör gyönyör
  • csigakoma: Tetszik elképzelem, ahogy beleharapsz. Az utolsó két sort írnám át, tőled szokatlan módon a rím mi... (2022.05.09. 15:55) 1430. Kókusz
  • csigakoma: Meghallgattam, jó kis dal. (2022.03.20. 18:04) 1425. Saját világom
  • csigakoma: Ez nagyon szép, az utolsó sora nagyot szól. Gratulálok. Úgy vélem, te valójában művész vagy. (2022.03.17. 16:20) 1423. Tűzzáró ajtó
  • csigakoma: bosszantóan hajlik a fassirton a műanyag kés. Istenek röpte a fizikát szembeköpte. Dörzsöld szeme... (2022.03.17. 16:18) 1422. Egy csík két csík

HTML

299. Tenger illata diafilmen

2012.01.27. 18:22 | ynakras | 1 komment

Állunk ott ketten, emlékszel, édes

Háttérben  a Cote de Azur,

és szél fújja hajad,

sótól terhes, forró  szél,

éles árnyunk fehér sziklán

s bőrödre sül a fürdőruha pánt,

füge kaktusz termése ajkad,

és szél fújja, fésüli kiszőkült hajad,

míg kabócák zsizsegnek,

száraz tűlevél avaron,

állunk ott ketten, zokni nélkül,

puha, elnyűtt tornacipóben,

gondtalanul, szabadon,

egy szál shortban,  Toluonban,

vagy Avignonban, vagy a

kettő között valahol félúton,

derekad átkarolom, míg

Messze merengesz el,

tükrözódik szemedben a tenger

és a romlatlan fiatalság,

 és átőlelem mindazt, ami már egy kép,

Képtelen volnék hinni, hogy igaz,

én s te vagy az, még mindég

Állunk ott ketten határtalan,

Míg exponál a fényképező gép,

s várjuk azt, ami még hátra van.

Illik ránk az a mélykék eszeveszettség

összeolvaszt a perzselő napfény

Napszúr az azúr, és bennünk az Úr,

oly tisztán, hogy ma már az látomás

barnán, hunyorogva, kábán,

Állunk szédítóen magas sziklán

Ragyogó kettesben, emlékszel, édes

Háttérben  a Cote de Azur,

és  játszin kócol össze

a sótól terhes, forró  szél,

míg  zúg alattunk, morajlik a távol

s bőröd csillog levendula olajától.

Életerő párolog a képből, ma is,

kicsit olyan, mint a hasis.

Az élmények illat anyaga,

Az elmúlt ifjúság zamata.

Menekülni kell, akkor  is,

ha nincs hova.

A bejegyzés trackback címe:

https://ynakras.blog.hu/api/trackback/id/tr763907537

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

csigakoma 2012.01.27. 19:06:21

Sok mindent tudtam rólad, de ez a romantikus éned meglepetés. Nagyon szép lett, egy francia filmet láttam magam előtt.
süti beállítások módosítása