Se kép se hang

kiment a biztosíték,

nem ad több verset ki a versgép?

Elavult egy kissé,

belesült egy utolsó szonett,

s fekete doszos hátterén a szöveg.

3.15 3.15, három pont tizenöt

egy vers lett volna ez azelőtt,

de becsúszott egy hiba, ez a galiba.

Pukkant egyet azt kész,

Nincs már értő műszerész,

Hiányzik egy alkatrész.

Egy fontos elem, neve mondandó

Kiégett, elfüstölt, zárlatos trafó

Papír, fém, üveg, a líra hova való?

Nincs benne fém, csak hasonlat,

A szellemért semmit nem adnak

nem mozdulnak érte egy tapodtat.

Hibaüzenetét úgysem érti senki,

gagyi IC-t nem lehet beletenni,

szerintem épp ideje lecserélni.

Vannak már olyan költőgépek,

amik dagasztanak is, sőt kefélnek

és fényképeznek és tereferélnek.

Ráadásul a farzsebben elférnek,

napi száz verset generálnak,

vasalnak, vetítenek, operálnak.

Egy héten három vers, haha, röhej

szabadulj tőle, ha nem vagy fafej

Átállítom mondókára s nem is drága.

Veszélyes hulladék a versgép,

de főleg a hiánya, mert hibája,

hogy szürke utána a média világa.

Hova helyezzem, hol a kuka?

Nincs konténer mi vinné el,

Agyatokba kerül hát hulladéka.

Illegális lerakó, a tudatotok

Suta szavak, roncs mondatok

Gyűljenek ott e furcsa kacatok.

Legyen bennetek martalék,

vagy van még, akad még tartalék,

biztosíték? bennetek bízom.