Tündéri randi
https://soundcloud.com/user-245324564/tunderi-randi-1
Pesti rakparton tündéri randi Tündivel.
Farzsebben vételár, tüncis falinaptárat Ő cipel.
Irigykedsz mi, pompába bújt, büszke város?
Háttérkép lehet Dunába hulló ragyogásod…
Villamos jön jobbról csenget vészes sárgasága!
Áramszedő káprázata tündéri neved szikrázza.
Itt van sóvár imágód, magát kerekek alól
kicibálva, minden sínen, hisz megállóból vagy álomból...
Szép Hölgy lép elő az esti fényből hirtelen.
Hírnév prédája, ó, itt van ki megmentsen!
Míg sárt dobál a pleb „pfuj, celeb, tévésztár, hetéra!”
„Szítsd fel tüzem!” esdekel kis láng alig pislogva.
"Ki ne hajlana a rosszra?” De 2022 még tiszta!
„Akad, ki kígyót békát kiált, kövével állva sorba.
Majd megvédi, aki hőn csak az Ön fotóit nézegetné!
„Uram! Előbb a vételár!”… hol az ész s az erszény?
Lakik e városban olyan állat, ki elcsórná e falinaptárat,
Gyanús a szép szó, kikopott már minden bizalom,
Tenyerébe két ezres belegombolva, pedig nincs az pénz,
Mit meg ne érne, nézz csak körül a pesti oldalon.
De vigyázz, aurája mimóza lelkűekre nézve HP!
Nincs arra SOP, hogy ne zúgjál azon nyomban belé.
Nem hintós-paripás az intró, kár…, és menni akar,
Jajj, ne! Finoman megérinti könyökénél tétova kar.
Akit itt hagy, koldus szegény. Dedikálni van még remény?
Szíveket kanyarint naptár fedelére, ez igaz mesém!
És aláírja kecsesen, hogy ő Tündi és nem Emese,
El még így sem mehet: hisz nem készült egy szelfi se.
Mi szíven a szájon: egy szelfi biz jó volna.
Szeme csillan, mintha tartózkodása oldódna,
Egy közös fotó és az élet nemhiába való!
Hozzá, naptárat is lapozgathat a vele idő utazó.
Célt ér az invitálás, szabadkozik, ő nem készült erre.
Nincs nála fésű és a vörös rúzsa melyik zsebbe'?
Ajándék a lénye, ő a jót mással önzetlenül teszi,
ahogy sminkel, érthető Gyula miért zabálja, eszi.
Óó, az a szelfizés! Borzongató találka jelenével!
Küzdve kozmetikumokkal, mobillal, és vad Dunai széllel.
Ekkor odalép egy cuki kis hölgy, vagy talán küldött? angyal?
Naptárért jött ő is és kérleli Tündit hangjában malaszttal:
Had készítsem én a fotót, háttérnek a Vár vagy Gellérthegy?"
Oh, ha megtenné! Belefér egy kis dörgölődzés Tündihez,
miközben bohó szellő haját össze-vissza kócolja?
A vaku vakkant, ó, élmény-turmix, szinesztézia!
Kedvességből faragott semmiből ott-termet angyal stukkó,
Ámor küldötte kis nő és a fő, hogy ne legyél suttyó.
Hölgyekről fotót? „Csak ne saját mobiljával az úr, itt az enyém!"
Hirtelen észbe kap, egy ájfonnal elfut az ilyen egyén.
Tündi érzi, holmi disszonancia és bátorítva felé fordul,
"Nyugodtan add oda drágám, ő nem egy olyan fajta úr,"
Flaszter ez, nem szalon, pedig még abba is illő, képes,
Készül a hölgy fotó (szemüveg nélkül), csoda, ha éles.
Búcsúzóul, csokor rózsa, hódításra termesztett,
A gavallérság minden hölgynél dobogós helyezet.
Meghatódott, elérzékenyült, a figyelmesség ereje!
Ez a nő támasza, amiért belédhatol gyökere.
Itt a vége, ne fuss el véle, naptár a falon, lapja üzen:
Ha veletek Tünde, témákkal lesz tele labor s üzem.
Mert ő ezt akarja: nemes célnak szentelni magát...
Tégy te is így, ne csak lapozgasd falinaptárát.
