A karám és arám
Csinos, titkokat rejtő és befogadó,
Falait bámulni naphosszat jó,
Kitárja néha ablakait rám,
Kb 1m2 és az előszobám.
Ide zárt be a vágy és az ukász,
Rám a rendszer vigyáz,
Nehogy elkapjam, oszt hívják a papot,
Bár így sem látom többé a napot.
De nem baj, mert fedez bársony plüsse,
Az ember vajon mivel üsse
agyon az időt, ezt a rossz anyóst,
amely, íme sem nem telik sem nem múlik?
Csapjunk egy pörgős online bulit?
Ahol bemutatom arám, ím ez a befogadó karám,
Ez meg itt, emlékszel komám, én,
Hát hogy s mint, milyen a karantén?
Van kilátás, van e bája, hűvös az öle?
Bekékült-e már dühétől lakója öklé?
Lilul-e homlok, verte é falba?
A nappaliba vagy a hallba?
Hasonlítunk egymásra, sok hónap után,
Hozzám tartozik, ő a dajkám.
Néha bántom, szidom, ütlegelem,
Pedig nincs más, ki törődne velem.
Beléestem, belezúgtam, karám szerelem,
Jing és jang: e lyuk és a gang lételemem,
Összeadott minket a kormány és a sors,
Karmám a kamrám.
