Korona

Korona, az apartman hotel neve,

Hol fürdetett, kényeztetett minket Sárvár heve.

Az a lágy, melengető elem... s itt van régi új

kedvesem is velem.

Mi kellene még a boldogsághoz?

Szívünk élménnyel telt ház, mi az

ami, te jólétbe révült ember!  tűzbe hoz,

felráz, amit, soha meg nem unnál... unna...

Ez az, a szauna! Szauna jegy egy napos,

Felöntéssel, öt csillagos, jó izzadást mindenkinek!

Eukaliptuszt vagy  fügekatusz virágrügyet a láva kőre,

Aki nem próbálja ki az dőre.

Én és egyetlenem, beléptünk, s bár szóltak jó előre,

leizzadtunk azonnal, hisz itt mindenki meztelen!

Jobbra balra édeni látvány, csakhogy itt Ádám kényezteti Ádit,

Míg Éva szégyenlősen szedegeti az almát.

Nos, ez utóbbi nem teljhesen így igaz, de

Innen korhatáros, menjen aludni gyermek és kamasz.

Ekkor drágámon még fürdő a ruha,

Bár akérmerre néz, szegénykém elpirula.

Én, mint kettőnk kevésbé prűd fele, mondám

magamba, egye fene, úgyis félhomályban ülünk és sülünk,

Mi, akik ósdi törzsi jogrend szerint

férjhez megyünk vagy uram bocsá, megnősülünk.

Majd ha kilépünk, felkapod a tangát,

Én meg eltakarom nemcsak a dongát,

Úgy csobbanhatsz a hidegbe, csak én nézlek..

és nem látsz csak engem, ez kevésbé rémes.

Nagyszerű ötlet, csatold be hamar a pántot!

Ugye még senki kujon meg nem látott?

Persze,merülj bele a jegesbe, bízzál, fedezlek,

Tudod, én így is úgy is szeretlek.

Az én szívemben csak te fejeden  korona,

És lyuksógórnak te sem vagy rokona,

Fürdőzz bátran, hűlj, frissülj fittyet hányva mindenre, édes,

Jajj, de jön a szauna mester, pokolian mérges...

Itt terem, alig merem leírni mi jön...

Takarja szeletnyi lepel, de nem kötelezőn.

Meglátta, ó jaj, azt a konok egyberészest,

S benne, aki ilyet tenni merészelt...

Fürdődresszbe fedezve e mezítelen Kánaánban!

Nem leplezett düh csendül hangjában, mikor

így szól erélyesen, Hölgyem, Ön ruhában fürdik,

s nem anyaszült mesztelen!

Le a dreszzt, vagy ki innen!

No, ezt magában gondolta szerintem,

De ijedtemben lekaptam gatyám hirtelen.

Hátha e gyors elhatározás csillapítja a haragvást.

De nem, nem lágyult meg ettől egyik sem,

Aki pucérkodik, nem illeti asszonyi kegyelem.

Még, hogy bájait bámulja a sok vén fasz.

Mikor oly soká egyvalakinek tartogatta azt...

 Betelt hát a pohár, a kád, a szauna bérlet.

Nőm arcán előszőr pír, majd pulyka méreg.

Micsoda orcátlanság, hogy mer rámszólni az ilyen,

Akin  fürdőlepedőn kivül nincs egyéb semmi sem.

Mihaszna a szólás, nincsak nicsak meztelen a király!

Nemcsak a gatyát, de diadémet, püspöksüveget, sőt a koronát levenni muszáj.

Aztán hamar megszületett a döntés,

Várhatsz Sárvár, de nem lesz több felöntés.