Tetoválás
Belédmar a szem mindenféle ábrándot,
Úgy farag a gondolat, párod se legyen.
és mindenhová odatetovál a képzet,
Hol jobb helye lenne feledésnek.
Meg kell szokni, mint a napok szorító gúzsát,
Hívatlan érzelmek tépik a bámész húsát,
Ketrec foglya tombol, eressz!
Pedig nyitva a csapda, a retesz.
Távozz, egyenes fővel, morc angol!
Tagadd le, bármi marcangol,
Játszd meg, mily közömbös,
Ahogy remegő kezed tűvel
tentát bőröd alá bökdös,
