Nem izgatnak a tiszták,
Érintetlenek sem érinthetnek meg,
Süket falakról pattogzanak szavak és
Ti, sebezhetetlenek, kíméljetek!
Páncélinget viselők, lövészárok hízelgők,
Szabadelvűek, szűzies papok, szaladok!
Mielőtt oda zsuppoltok, ahonnan
Felém nyílnak szitkot szóró ablakok.
Elkötelezettek, kötözzétek magatok!
Szoros gúzsba, ne nyíljon lehetőség,
Szökni kétségtől.
Szúrjon szíven beszűrődő fény!
Bár ez így kimondva túl kemény
De tény, hogy túl sok a tömjén
és fullasztóan szűk a lélek,
Melyet befüstöl kenetteljeségetek.
Rang után kapar néhány poszt-doktor,
Terepasztalon kartárs-kartács kaszabol.
Így, egycsokorba, üdv-lőve szépek,
Készítek is tablót, egy csoportképet!
