Műkönny

Egy flakon bánat,

Szomjaz rá közöny.

Sírnom kellene utánad,

De túl drága a könny.

Kár lenne, ha  potyogna

Ne öntözze emléked,

Mi lelkemnek sirhantja,

Helyettem más sírassa.

Nem én, ki kemény.

Torkomat szorítsa szó,

Amit mondani nem szabad,

Hozzád nincs hasonló,

Könnyzacskóm váladéka,

Palackozva a sóvár lötty,

Ami feltört, mint artézi bánat

Hullassa ki erre költ.

Szerelje ki  patika,

Porciózza adagokra könnyem,

Ez aztán a praktika!

Túltenni magam könnyen.