Roncs manipulátor
Viszonyulása viszolygást szül,
Amperszaga van hízelgő szavaknak.
Kiégett LED sor szembogarak fénye,
Gesztusa gusztustalan ólomakkusav.
Recseg a gége egykor gej édessége,
Vonszolja magát hanyatló elegancia,
Tükörképe inkább másfele nézne,
Lenne szilánkká zúzott ezer mozaik darab.
Látszatáról lepattogzott a zománc.
Kudarcok kipattant rugói szanaszét,
Mit hiú akarnok kacatként eldobált.
Mint vásott kölyök, kit a lendkerék
Érdekel és nem maga az ajándék játékautó,
S az alkatrészeket ágya mélyére dugja,
Karácsony reflektorként kutató fényei elől:
Mennyi roncs manipulátor, így darabokra hullva
Lapít, szégyenekre cincálva szét!
Szétszaggatott vezetékek gubancos rongyszőnyegén,
Beragadt relék tekercseibe fojtva, mind önmaga foglya,
Ki balul sült el, hogyne írigykedne más sikerén?
