Hulló Skoda kerék

Mellette mindenki ezerrel elrongyol,

S ha megállna egy cooleres angyal,

Magas lenne a számla,plusz ÁFA

Skoda 120GLS volt, most halom trágya.

Olaja a teknőből csöpög, alja rohad

Nem ergonómikus és gyenge a fék,

Egy koporsóban utazol rég!

Hogy szitál a hátsó  kerék!

Hiába  a tulaj igaz, derék,

Kihullott egy Skoda kerék,

Terepjárók ablakán kikönyökölve,

Kaján vigyorral húz el a nép.

Hova is akaszthatnák a vontató kötelet?

Egy rántás és atomjaira hullik,

Mint a korszak s az ország, hol született,

Ötvenkét lova most azt jól meggebedt.

Ki még érez, annak fájó, ahogy az a két jámbor

fényszórója könyörögve meg-meg csillan,

ne hagyj itt, gazdi, had guruljak még!

Dehát cserben hagytál te gané!

Hiába a tulaj igaz s derék,

Kihullott egy Skoda kerék,

Elszívott csikkét kipöckölve,

Gázra tapos a sok szemét.

Három kerékkel az útszélén, letörten,

A kipufogó még egyet pöffen,

Még egyet rúg a motor s végleg leáll,

Vezérlánc csörömpölését se hallani már.

Könyörtelenek, örömtelen odú a kényelem?

A full extra fullaszt? Csak úgy, kérdezem.

Igazságtalan, hogy alattatok négy a kerék!

Hagyjatok itt, nekem három is elég.

Mert az én autóm még szerelhető,

Bar mar nem megy, szerethető,

Olyan ez, mint egy csehszlovák mese,

Kisvakond leszek én benne.

Szól a tulaj, ki igaz s derék,

Bár már nulla a használati érték.

Ha így lett volna, de szép lenne,

A Skodri bontóban végezte be.