A parketta mérgesen reccsen, a mozdulat, ahogy begyömöszöli, a némasága, a szeme üvölt, a szemöldöke harap, már nincsenek szavak

Vigyázz, mert nagyot csattan.

Sarok a párnám, gubózva árván, tehetek róla, okok okozója, zokogás fokozója, kíméletlen tettes

Vigyázz, óvatosan tedd be.

Semmi se marad, a kutya ugat, elmúlt ami nem volt, ami hamvában holt, munkanélküli iparos az iparkodás

Bummm lesz, ricsaj, nesz,

Nem a huzat, elment már egy tucat, ő sem jött be, máris elment, nézek újat, majd eldobom, tul teszem magam, Nincs papírzsepim.

Ne a vállamon, azt nem vállalom, félig kellessz, vigyázz a, a retesz, lépcső is van tudod, Vigyázz magadra: magadra!

Óvatosan tedd be, nehogy felébredjek, hadd higgyem azt, hogy minden rendben, nem vagyok ok, csak játszok,

Oh drágám, ne tárazz belém zajt, a hűvös nyugalom erény, csak ne zsivalyt, azt ne, ne puffanjon, ovatosan elhaljon kopogásod az utcán,

menj el, ez nem menhely

Nyitva hagytad?, köszönet, barki bejöhet az utcazajból, kibontakozva, most csend van újra, csend, nagy csend, ölel helyetted.