Őrökmécs

Elevátor lök fel a felszínre,

És jelszavunk kibomlik,

Itt vagyunk, tüntetünk, íme

Irány a jól bevált ereklye:

Hol végre söpredék eszméink,

Szabadon lehetnek engedve.

Fontos, hogy előbb érjünk oda,

Ki az emlék mécset lepaccsolja,

Csak annak lehet igaza.

Kossuth tér, nyílik az ajtó:

Özönlik fel a sok gaz csaló.

Elvetemültek, késő, bebe,

Mehettek a fenébe,

Vagy a Hősök terére,

De ipiapacs, mienk a mécses,

Söbe, bejelentve a rendőrörsre,

Kéz ökölbe, középső ujj fel:

Ezt nektek, egyezményes jel.