Haszontalan holmik helye
Zombik a haszontalan holmik,
Helyet zabálnak a rohadtak.
Pakolod a plafonig a poklod,
nem eresztenek el a dolgok,
Tele velük faszod és a polcod.
A spájzod foglya vagy.
Emlékeit smároló tároló.
Őrzöd, bár nincs nyele,
Beszakadt a teteje,
Lelóg a füle,
Véres a torka
Penészes és ocsonda,
De még jó lehet valamire,
Ez a „jó lehet”, vigyázz,
Még reggelire megehet!
Hord el hát a lomhegyet,
Hordj el minden feleslegeset,
Kivéve a horizontot,
Ott szellemed szabadsága lakik.
Takarítsd ki a lelked,
Ciprusokkal ültesd tele telked,
Ne keríts, nyíljon inkább kikerics,
Kerti üveg ajtód előtt.
És többet rá se hederíts!
Ahol gazok szórták a magot,
Hol babusgattad a kacatot,
Meglásd, még fellelési
Állapotodat elővakarhatod,
Összecsavarozhatod
A szabadító szabad akaratod.
