Érted Uram? Érted, Uram!
Zsámolyul tetted alám a Földet
Hogy dícsérni méltó legyek.
Hallhatatlan igéid gyalázata
Ütött rajtam sebeket.
A zsoltárossal nyögtem, irgalmazz
Dávid fiának,
Nem lehetek áldozati báránya
E kegyelemre éhes világnak.
Csillagfénnyel etettél, magányos
Gyötrődésem óráiban
Ecettel itattál, míg feszülve
Vonaglottam anyám előtt.
És most, hogy fehér köntösöd
Borítod ostorozott testem fekélyére
Én azt kérdezem megérte?
Hogy ilyennek lásd a Fiadat?
Megérte, három felé tépetni a
Nemtudás boldogító fátylát?
Háborúkat szülni és népeket
Igázni szent zászlók alatt?
-----------------------------------
Bennem zajlanak vad csaták:
Kerge repesze vagyok
A széthullott nagy egésznek,
Amit nevezhetünk kezdetnek,
Vagy akár Végnek.
