Böjt!
Böjtölj úgy mint az a császár,
Ki vert serege élén is gyalog jár.
Aki elhull, nem lehet a katonája,
De ne tudja senki, te vagy leghűbb társa,
Az utolsó sorban menj utána.
Böjtölj úgy, mint a mezítlábas pápa
Mint a szolgák szolgáinak rabszolgája
Kinek gyolcs a páncélja és fakereszt a kardja
És a gőgjét a trónján hátrahagyta,
S hermelin palástját koldusoknak dobta.
Böjtölj úgy, mint a hétrét görnyedő napszámos,
Mint a nyersvasat csapoló izzadt martinász,
Mint az esőt áhító homokdűne pozsgása,
Mint a kelesztő nélkül sütött pogácsa,
Mint az eszterga, melynek hiány a forgácsa.
A böjt a kezedben a legerősebb fegyver
Éle az éhség, markolata az akarat
S amit belőled kitép a jobbító szándék,
Isten foglalja el, kell nagyobb ajándék?
Az ember nemcsak kenyérrel él.
És ne böjtölj úgy, mintha volnál speciel edition:
Ne akarj átlépni a testben vergődő magadon.
Légy szamaritánus, ki esendőségéért lehajol:
Görgesd a gőgöd – meglásd lesz erőd - arrébb,
És kiléphetsz sírodból, mert a fő, a szándék.
