Nincs kulcsom
Elsepri a szél lépted nyomát,
Nem tudom hol bérelsz szobát,
Ezer lakat hol őrzi lelked alabástromát?
Széfbe zárt álmod merre találom?
Nincs kulcs, mely illik a zárba
Nincs szó mely rád találna.
Rozsdás recsegő saxofonom
Utánad fordul az utcasarkon.
Rajta csillog az éjszaka fénye
A letűnt korok szenvedélye,
Szirpuként csordul egy dalban,
Hív, de nem hallod a városi zajban.
A violin kulcs beléd törött.
Kottáimból régen megszökött
A harmónia: horpadt, sánta
szinkópám fillérekért könyörög.
Már nincs szükségem bátorító,
Szavakra, dobj csengő kacajt
Az érted kolduló kalapba.
És hordd el innen a szerelmet.
