Advent
Szanált mikulások virgácsosztó
Szántalansága, rénszarvast nyúz.
Egymást falják, hisz csokik,
Azaz,
Tejbevonómasszák a mihasznák.
A köztéren fogyasztanak!
107!
Adventi puttonyos szomorú
Eső mossa vacogásom,
Zárlatok okozzák hidegrázásom.
Három gyertya ragyává ég,
A negyedik a szürkeség,
Öröklétét vedli koszorúmról a luc.
S berregő fridsziderem leolvad.
A francba, pont ünnepnap…
0630… hova is tettem…
Kábeleim kitépett cafrangja
Tócsákban ázik, szomszédom
Hívása telefon kagylón fityeg,
Foglalt vonal a cifrang koszorúmon.
Félretettem, de nem hagyja abba.
Arcomba pilácsol kiürült poharak alja.
Gyertya lángról gyújt rá velem,
Hét szűk poliészter pulóverem.
S lángra kap….pont advent vasárnap.
105!
Ég a váram, az adventi naptáram!
S futok, a lucsokba taposom ünnepem,
A mákost, a dióst, a habcsókost.
Mennyből a szolgáltatom
Sárga számlákat szór,
Kifizetetlen konfetti zápor,
Zihálva megállok,
104! 104!
Lihegem,
Mert nincs már egység
csak kétség,
beleesve érzem, végem,
lesz aki még gyászol?
Ring még valahol jászol?
Van aki megment,
Vagy ez az utolsó advent?
