872. Pocsolya

Kikapcsoltam a tévét távval,

Felmarkolom a slusszkulcsot,

A cipőkanál hopp, előugrik, s

Nyíilk a centrál, de az autó s

köztem egy, egy, pocsolya!

Jéghideg, kétes, cipőm fényes,

sietnék, de ez mély és barnás-sárga,

nem szívódik fel azonnal, ott van

egyfolytába, utálom, de hiába.

Karrierem fog kettétörni most,

Tócsán való átkelés,

nem szerepel az agendámban.

Túlpartján a vágyott Toyota,

Itt pedig a tanácstalan totoja

Nem vagyok én Columbusz

és nem jár rajta (még) vizibusz

Nem szerepel  semmilyen térképen,

Egy Terra Incognita e kész létben.

Ez a pocséta lám, kétes óceán,

S autóm messze,  túl az óperencián,

mit ér a korlátlan szélessáv?

Erre jön egy griff talán? Egy kiskakas is elég lenne,

ki ezt a pocsétát felhörpenti begyébe,

de csak wirelessem van, a fenébe,