Elég

Elég volt elég!

Haragom pusztítaná a Földet,

Pokolba lökném a léhűtőket,

Jönnék el ítélni másodjára,

De ezek vízre szállnak újra.

Fekvőtámaszoznak, húzodszkodnak, gyúrnak,

hátráltatják az eszkatont

Tán még nálam is erősebbek,

Jobb, hogyha inkább ezt hagyom.

Küldök rájuk hatalmas esőt,

Megárasztom a Dunát,

De nem maradhat el az edzés,

A világvégéről sem vesznek tudomást.

Égzeng, mennydörög, csapkod a villám,

De a stég már megint tele, lámlám,

Izmosak és túl materiálisak, de hát,

én teremtettem lételemüket, a vizet...

Vonzalmuk örök a folyam felé, vesztemre

Vízre száll ma és holnap megannyi hős,

Hajtás, iram evezéssel irány Szentendre,

Nem elveszettek, úgy mint Bős,

Ellenük a Mammon sem hatásos,

Nem a pénzért csinálják, mint az

a rengeteg focistának nevezett szélhámos,

Meg a teniszező lazacsuklós félistenek.

Mit tegyek ezekkel, nem tudom,

Megbocsátok hát mindenkinek,

Mert ezeket elpuszítani nem bírom,

Bár bevettem hétvégén a vízszintes esőt...

De azt mondta az edzőbá, hogy

Attól még nem marad el az edzés,

ha vízszintesen esik, a kajakos

akkor is kajakos, vagy, mi a fene?

Legyen hát nyakukban érme eső,

Legyen e piciny hon legalább ebben

győzhetetlen világelső.

Bár elég volt! Túl sok a látvány sport!

focisták, teniszezők, álsportolók!

míg a vén Dunán evezőt látok, 

Tündökölhettek a reflektorfényben,

Én a magasból teszek rátok.