Vénülő sztár
Hosszú haja őszbe hajlik már,
Gyérül a lobonc, vénül a sztár.
Próbálja felvenni az iramot,
Még maximumra tekeri a pickupot.
De tudja, végleg kikapott,
Nem skandálják százezezrek a nevét,
S mikor belecsap, Smoke on the water,
Van e még rajongó, aki még figyel?
Egy nyugdíjas othonban tíz fő,
Aki még emlékszik, mit tudott ő,
Már nem a hatás, a szertartás a fontos,
Egy pillanatba összesűríteni mindent.
Igen, mindhalálig nyomni kell a rockot,
Köszvény, reuma abbahagyni nem ad okot,
S ettől lesz mit eddig csinált hiteles,
hogy kitart akkor is, ha nem túl sikeres.
