Veszélyeztetve
Átláthatatlanul bonyolult folyamat
girbegurba útvesztője tekeredik bennem,
egy finom egyensúly tűnő phenomenomjaként,
kívülállóként és tehetetlen
szemlélem és tűröm allűröm,
élet zajlik kicsiny szeletemben,
öntuddattal bírva, bűnnel fenyítve,
kételyekkel bajlódva, aggódással telítve.
Meghívtak és nem mondtam, hogy yeah,
mégis belelöktek a zajló folyóba, a jelenbe,
csatoltak rám végtagokat, kaptam csontot, velőt,
de meg ne fázzak, szereznem kell törülközőt.
Az alkotómnak ennyire tellett...
De nem bánom és pláne nem bántom őt,
Ajándék lónak ne nézd a fogát,
létednek ne keresd logikus okát.
szív, vese, inak, lép, agy, erre mondják te vagy,
Szép teória, pedig mennyire nem így van,
legfeljebb te-szerűként lapulok e tervszerűségben,
reszketek bordák merevítette test rekeszembe,
mint egy toprongyos katona, nézek ki lőrésemen:
minden történés ellen fellépek ellenségesen,
Mint egy lövészárkában felejtett tüzér,
Kinek tölténytára rószafüzér.