Hiányjelek
Tócsákba gyűlik,
Hömpölyög a könny,
mit magunkba sírunk össze.
Férfi bánat gyötör,
mely soha fel nem tör,
titkok nyitja zárva mindörökre.
Kínok patakzanak
felkorbácsolt tengerek felé
tört árbocú vitorlások telve vízzel,
és hiányjelek cikáznak az égből,
mert nem kérünk a készből,
se te se én.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
