Konferenciák kora

Sok okos ember és köztük én,
Azaz a szakmabeliek, a krém, beszélgetünk arról,
Amiről lássuk be, legalábbis én, egy kukkot sem értek.

Hallgatni nem arany, beszélni beszélni kell,
Mindegy mit, csak ne értsék meg,
Angolul talán ez könnyebben megy.
Minél elvontabb, töményebb, adatdúsabb

A társalgás, annál elementálisabb a hatás.
Hű, ezt biztos nagyon okos, hisz nem értjük,
Mit mond, honnan veszi ezt a rengeteg tudást?
Forrását nem jelöli meg, mert ő maga a forrás.

Szakkifejezései és a tényhalmaz maga a rang,
S az a furcsa kiejtés, biztos az eredeti oxfordi,
Nem az a kapanyelű bumfordi, ahogy mi törjük,
Meg kell hívnunk őt! Előadni, a plenárisra!