Karomban a vagyonom,

nincs földem zsebkendőnyi sem

tíz gyerek, s az asszonyom

Élnek vizen s kenyéren

Barázdákat  szánt  arcomba

a cselédsors  rideg ekevasa

Ha garast nyomnak  markomba

főtt krumpli a vacsora.

Mérföldek a hátam mögött

Idegenbe hajt a kényszer,

Ahol más csak nyögött,

Én puszta erővel, hétszer.

Nem koldulok, megdolgozok,

Alszom szabad ég alatt,

Becsület dolgában nem alkuszok

S talpon talál a pirkadat.

Lesz egy tanyám, egyszer talán

Kapuján át ha belépek

Lerúgom csizmám verandáján

Lángját szítom kemencének

Az égtől én nem kuncsorgok,

Míg két markom van, s talicskám

Azt mondanák, nyakas vagyok,

A nincs, az a legjobb talizmán.

Ej, Dologra fel, a nap delel,

és még hátra van a fél mező

Azé jöttünk, lopni a napot?

Hisz a kötelesség az első.

Az Úrangyala elrebegve

Tűz  a nap sehol egy felhő

Szalma bálák már égig érnek,

Mire a tíz éhes száj felnő.

Szorgos kéznek áldás a bére,

Cseréptetős  a jász tanya,

Jogos juss a kicsiny fészek

Honnan kisarjadt egy családfa.