Néhány percre újra él, nőtlen,

Ujjai húrokon cikáznak felhőtlen,

Bárki aki belép ide azt hiteti

a feeling itt kiköpött tibeti,

de belülről rágja egy furcsa rága

Ha későn érek haza, széttép majd a drága?

Kirakja kvacóráját maga elé,

Időérzékét különben elvesztené

és lótuszülést vesz fel.

Kint őrjöngő betondzsungel.

de belülről rágja egy furcsa rága

Emlékezteti kötelesség tudatára.

Rága időre. Greenichtöl keletre

A szférák zenéje, mint lemez, lejár,

Hazamenni pontban muszáj,

Nehéz így a föld felett lebegni.

Rágót rágva, mintha arca rángna,

Mit mondanak otthon rája?

Időmérő edzés így a meditáció,

Gyorsabban már, mert jön a híradó,

Mikor éppen létrejön az összhang,

Villany fel és lehull a firhang.

Rágót rágva, és mintha arca rángna,

Mit szól majd otthon a drága?

Szitárt a tokba, úgy lép a gázra,

Füstölő helyett kipufogódob izzik,

Elcseszte idejét a ráadás rága,

és még kenyeret se vett vacsorára.

Rága helyett belül egy érzés rágja

Várja otthon sértődés és egy számla

Aztán berág a világra, elég volt!

és nem játsszik mást, csak rockandrollt.

Immár a haját rázza,

és eszelősen üvölt egy rock bandába,

és mindenkit az őrületbe kerget:

Seggfejek, tessék, ez való nektek!