Ynakras

A Kanda Loló Babérköszörűs Alkotókör 2010 márciusában alakult. A tagok által megadott címre, képre, esetenként szavakra kell, lényegében bármely irodalmi műfajban reflektálni. Az alkotások kritika tárgyát képezik. A tagok folyamatos visszajelzése lehetőséget ad arra, hogy szépírói képességeinket közösen fejlesszük.

Friss topikok

  • csigakoma: Ezkurva jó, igazi blues. Remélem megzenésíted, ha eddig nem tetted. Tahisiban várom a dalt (2022.08.29. 16:21) 1437. Csömör gyönyör
  • csigakoma: Tetszik elképzelem, ahogy beleharapsz. Az utolsó két sort írnám át, tőled szokatlan módon a rím mi... (2022.05.09. 15:55) 1430. Kókusz
  • csigakoma: Meghallgattam, jó kis dal. (2022.03.20. 18:04) 1425. Saját világom
  • csigakoma: Ez nagyon szép, az utolsó sora nagyot szól. Gratulálok. Úgy vélem, te valójában művész vagy. (2022.03.17. 16:20) 1423. Tűzzáró ajtó
  • csigakoma: bosszantóan hajlik a fassirton a műanyag kés. Istenek röpte a fizikát szembeköpte. Dörzsöld szeme... (2022.03.17. 16:18) 1422. Egy csík két csík

HTML

1397. Szőr nyű

2021.10.02. 14:34 | Ynákrás Béla | Szólj hozzá!

Szőr nyű

Padlás rejt bongyort, szőkét,

Gyufáskatyujában erotikus suvenír

Tetvek, molyok, poloskák, hát nem szőrnyű?

 

Por-pongyolában ez a  csecse, a szomszéd Marikáé,

Ott kunkorodik a büféből Cilié, Esztié, és ez itt kié?

Ki tudja már, e nemes szőke ereklye kitől ered?

 

Ez egy DDR-es Wartburg hátsó ülésén jött össze,

E pikáns sötét sörte a kezet tövisként döfdöste,

És az a szúnyograj! Csíptek és nem volt ott a csipesz.

 

Másnap a mólon, a kövek között gyűjtögetés, szorgoskodás

Hisz végéhez közeledett már a szezon!

Gertrúd volt, lotharingiai szász és szűz, ritka szasszon.

 

Igen, ez a lágy, selymes, tapintása érzékien gyapjas.

Tiszta volt a szándék, nem pedig önző, aljas,

Nem! Nem felejteni soha! Farzsebben mindig volt skatulya.

 

Másszunk már! Sok van hátra és értékes mind!

Hideg volt a tél s ez majdnem ottfelejtve a padon...

A metrómegállóból.. Érted?..a csajt otthagyta érte, így, ha mondom...

 

Norvégé ez, Keszthelyről, nyolcvanhat nyara,

Neszebar, tengerpart, ez holland, az egy belga.

És ez, Omega koncert után, igen, az Olga...

 

Táncórák emlékei emitt,

Megvolt mind és asszem hiánytalan,

Ez egy trófea Madonnától, ő maga adta...

 

Mert akadtak, kik pártfogolták e szenvedélyt,

De csenni is jó volt, kihasználva a kéjt,

És az elhullajtott sem lebecsülendő.

 

Nem az adja értékét hogy hogyan,

Hanem ápolgatni s óvni őket tovább

egy titkos bejáratú gyufásdobozban...

 

Így gyűjtögetett dús dombokról, amíg lehetett

Míg szusszal és deli erővel bírta...mígnem...

Borotválni kezdte a szebbik nem.

 

Ó, az a hárem, az a harminc aktív év!

Bongyoli, kurta, szöszi, barna szép emlék!

E kollekciót, mit szétrágunk, nyilvánossá tenni nem való.

 

Még, perverznek nevezné e gentlemant egy tahó

Faljuk hát, míg meg nem sejti, hogy van ilyen

Jagger, Ady, Hemingway, Picasso.

 

Szőrszálhasogatás firtatni, utána kutatni...

Hová tűnt e fantasztikus szelence?

Csócsáljuk még, hisz előttünk van Velence.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ynakras.blog.hu/api/trackback/id/tr3416706700

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása