Ajándékkártya
A vásári forgatag áradatában,
Üres pénztárcával evickélő,
Az olyan, mint a réce,
Kinek lábán nem nőtt úszóhártya.
Nem tárul ki a kiárusítás,
Azám, hiába a szezám, be se fejezd.
és a kedvezmények sem kedveznek,
A kirakatok fényén zárt lakat.
Nem kellesz a csillogásnak,
Élvezetért remegő remete,
Furán fest a tengeri hajó,
Amelynek nincs lapátkereke.
Értem én a bajod, én a Sors.
Egyszer megszánlak tán, mikor feltűnik a gyors
Ami alá vetni magad éppen készülsz,
Olyan ajándék hull öledbe, belszédülsz.
Ajándékkártya az égből, milliókkal tele!
Minden beváltóhely elfogadja!
Falják kódját az IR szenzorok és szeretnek!
Csak egyet kérek fedezetnek:
Ne engem okolj, ha rájössz: átvertek.
