Herczug Albert:
Nőnapra köszöntő
Ne keseregj ha érne Bármi bántás, csorba,
Köszöntelek verssel,
Jót kívánva szó-csokorba.
Bármerre jársz, Örvendve lépkedj,
Ne húzzon tövis-ág,
Ne csak hidd, hogy szép az élet.
Tökéletes pillanatok hosszú sora övezzen:
Örömök fűzve gyöngysorba,
Mely finoman rezzen.
Tudd, hogy adni neked élmény,
Hisz nincs több ilyen tünemény,
Minden olyan bután-suta,
Mert oly szép vagy,
hogy az Több, mint csoda.
Hombai Vilmos: Felhő szirmok
A virág, amit küldenék,
Felhőszirmú,
Égkék óceánon kacskaringó
Humuszba mélyen gyökerező,
Áldással öntözött,
Bibéin csillagpor szálldos,
Leszakítva hervad,
És ott van kertje,
Hol az ébrenlét is
Ábrándos.
Nyesztovszky Lóránd: Virág, amit ma küldenék
Virág, amit küldenék,
Az a virág abban bízna,
Vázára, vízre talál.
Zöldje üzenné,
Nincs sem késő,
Sem túl korán,
Nem sürgetne semmit.
Úgy szólalna meg,
Azon kifogás sem eshet.
Más világán kopogtatni,
Halk szelíden lehet.
Idő és mérték,
A megbízhatóság örök érték,
Pillanat alatt elsinkófálható.
Teslai Tegez Ádám: Egy virágról van szó...
Egy virágról van szó…
Érte örvendve nyílna ablak.
Lelne helyre szobába, kertbe,
Képbe illő lenne.
Örömmel bőségesen öntözve,
Ünnepire öltözne.
Lompovics Miklós: Vágott virág helyett...
Vágott virág helyett is,
Egy ipszilon híján,
Volna kellemes, vágyott,
Kacsán csíny, kacagtató,
De nem kicsinyes, akaszkodó,
Sem gáncs sem bogáncs,
