Vúdú
Segítene egy varázslat,
Riherongy megalkuvás mar,
Eszköztelen logika rúgvagdal,
Homályba mártott agy tűt márt,
A sértett harag kíméletlen pofoz.
Öklöz egy kar ölelésre termett,
Marcangol a köröm, s tép a fogazat,
Egy gombszem csüng, majd leszakad
A kínzó kimerülten rogy össze.
Vicsorog a száj, szalmás a nyál.
Döntetlen, a varázsló s a báb
egymásba gabalyodva a földön
Kibelezve, kifacsarodva, kidűlve
és átlép rajtuk egy baljós árny,
Ki az aki mindezt tűrte, hagyta?
