Ynakras

A Kanda Loló Babérköszörűs Alkotókör 2010 márciusában alakult. A tagok által megadott címre, képre, esetenként szavakra kell, lényegében bármely irodalmi műfajban reflektálni. Az alkotások kritika tárgyát képezik. A tagok folyamatos visszajelzése lehetőséget ad arra, hogy szépírói képességeinket közösen fejlesszük.

Friss topikok

  • csigakoma: Ezkurva jó, igazi blues. Remélem megzenésíted, ha eddig nem tetted. Tahisiban várom a dalt (2022.08.29. 16:21) 1437. Csömör gyönyör
  • csigakoma: Tetszik elképzelem, ahogy beleharapsz. Az utolsó két sort írnám át, tőled szokatlan módon a rím mi... (2022.05.09. 15:55) 1430. Kókusz
  • csigakoma: Meghallgattam, jó kis dal. (2022.03.20. 18:04) 1425. Saját világom
  • csigakoma: Ez nagyon szép, az utolsó sora nagyot szól. Gratulálok. Úgy vélem, te valójában művész vagy. (2022.03.17. 16:20) 1423. Tűzzáró ajtó
  • csigakoma: bosszantóan hajlik a fassirton a műanyag kés. Istenek röpte a fizikát szembeköpte. Dörzsöld szeme... (2022.03.17. 16:18) 1422. Egy csík két csík

HTML

460. Gizi néni

2013.02.06. 22:57 | ynakras | 1 komment

Gizi néni

 

Mezőszentgyörgy nem volt cél,

Tervünkben röpke állomás,

Rövidke pihenő, azt indulás.

De megtévesztett egy téesz út.

 

Az nincs  térképre festve,

Milyen kukoricásban elveszve,

mely tengeribb, mint a tenger,

És tolvajnak  nézik ott az embert.

 

Amerre ellátsz, buga virágzat,

Őgyelgő kutyás csőszök,

a terményre vigyáznak,

s ha lőnek, ritkán hibáznak.

 

Vad vidék, sehol sincs menedék,

Utánad négy síró gyerek, nem elég?

Ráadásul, dühöng már a feleség,

Jogos, már megint a hülyeség.

 

 Mezőszentgyörgy Kánaán,

Sohasem érünk oda tán,

Balatonhoz közeli keresztfánk?

Hova hajszol minket jó apánk?

 

Szomjasak és engem szidnak,

Neylonjaik szélben csattognak,

Miért nem beutalóval üdülünk,

Csőszök elől miért menekülünk?

 

Mezőszentgyörgy nincs is tán,

Elsöpörte előlünk a vad orkán,

Utolérnek végül a kutyás őrök,

„Mezőszentgyörgy merre” könyörgök.

 

Beígérem, lesz ott leves, pizza,

Végső erejüket összeszedik,

és tekernek utánam ebben bízva,

S Mezőszentgyörgy táblára írva!

 

Hol a resti, cukrászda, a fánk?

Hol a ketchuptól cuppogó pizzánk?

Mi ez a csend, ez a kongó nyomor,

Hol falról korog vissza a gyomor?

 

„Atyám, most kéne egy csoda,”

S lőn egy idős hölgy lép oda,

„Honnan jönnek, s merre?

Jöjjenek be hozzám a kertbe?”

 

Kérlelt, s nem mondtunk nemet,

Gizi néni után a furcsa menet,

S amiről meséltem végre igaz lett,

Messzi vándoroknak tekintett.

 

Az a vendégség nem látomás.

Több, mint egy röpke állomás,

Emlék, mely bennünk él,

Gizi néni azóta a befogadás

 

 

Hol kitárt lelkű Gizi néni

Kerti csapjának hűs vize árad,

Milyen szép az a vidék,

nem lakhat ott se bú se bánat,

 

Mindig küldünk neki képeslapot,

Vándornak ott születtek kicsik, nagyok,

Ki cserép ajkuknak inni adott,

Gizi néni, legyen érte áldott.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ynakras.blog.hu/api/trackback/id/tr125066731

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

csigakoma 2013.02.07. 16:11:07

Irigylem Gizi nénit. Talán örülne ha tudná, hogy verset írtál róla. Neki talán ugyanúgy csoda volt a ti megjelenésetek, valakit végre vendégül láthatott titeket. Ha van Isten-nem mindig hiszem, de mindig remélem- akkor ezekben a találkozásokban jelen van.
süti beállítások módosítása