Velebitek
https://soundcloud.com/user-742712159/velebitek
Még egy tekerés, még egy még egy,
Le kell győznöm a tengerszintet,
Vizet, vizet, korty vizet!
Tapló a nyelv, szájpadláshoz tapad
Izmom görcsöl inam szakad,
Vizet, vizet, innom ki ad?
Sós bőrsivatagom cserzi az ég
Elillan az utolsó csepp veríték
Fonnyadó kaktusz szomjazó ajkam.
Küllőmön át vad szél süvít
Szemembe port szór és dühít,
Racsnim fogazatán kínom csigáz.
Fel kell jutnom a hágóra,
Fejest ugranom hideg kútba,
Nyaldosni jég gleccsereket.
Még egy kanyar, még egy még egy
Nincs még vége a szenvedésnek,
A vég nélküli tekerésnek.
Égő gázolajat önt rám a Nap
Balzsam helyett perzseli hátamat
Wasser, voda, innom ki ad?
A szerpentinek dögtől terhes anakondák,
Az útszéli üszkös roncsok
végzetüket magukban hordják.
Ha leszállsz, a csontvázad integet,
Itt senki fia el nem temet,
Nehogy megállj, felfele menet!
Fel kell jutnod a hágóra,
Fejedet dugnod hideg kútba,
Nyaldosni jég gleccsereket!
Még egy tekerés, még egy még egy
Tekerj, míg élsz s a szíved lüktet
Mert merned kell, hogy vizet merhess.
Ne kérj kutat csupán egy méter utat,
Ne higgy a kétkedő visszhangoknak,
Győzelmedhez nem fúrtak alagutat.
Sasként szárnyaljon a te hited,
Magasabbra, mint a Velebitek,
Még feljebb, feljebb, oda
Ahol Ő ad innod, Ő ad vizet
Ahonnan már nincs is feljebb,
Hol a tikkadt vándor megpihenhet.
Hol nincs szükséged sportszeletre,
Mert élsz, végtelenül beteljesedve,
A távolságot letekerve.
