Pokoljárás
Az útról könnyelműen letértem
Bizalmat mind feléltem
Nincs vissza út
Egyre lejjebb s lejjebb.
Menhelyem e nem-hely,
e csalárd csárda.
Foglya-vagyok-állapot,
homály-hodály,
üszök-hiszek-egy
Mennyi mennyi rémkép és jaj
De kitartok, bár fölemészt e sors
Nem jön ki, hogy "bocs"
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
