Had had
Tanárnő! Tanárnő!
Mi ez a szokatlan érdeklődés, Borbély fiam?
Csak szólni akartam, hogy kétszer írta le, hogy had had!
Igen, I had had a breakfast, Mi evvel a problema?
Hát, hogy kétszer írta le, hogy had had.
Igen, mert mi is az ige alak, Past Perfectben?
Én azt nem tudom tanárnő, csak, hogy minek két had.
Akkor segítek: az ige: have a breakfast.
Mégis hogyan mondaná, hogy megreggeliztem, de már régen?
Hát úgy, hogy egy haddal, I had breakfast, azaz, nekem volt egy reggelim...
De ebben akkor nincs segédige.
De van a had.
Akkor hol az ige?
Mondjuk Breakfast
Az nem ige Borbély fiam,
Ha nem tanulsz, az Auszmann meg a Nemzeti Sportot olvassa tovább itt az orom előtt,
lesz félévkor haddel had!
S evvel a tanárnő bájos arcát lemondóan tenyerébe temette,
hosszú, szőke hajfürtjeibe fúródtak ujjai, s percekig így a kócos önmagába roskadtság szobra maradt.
A pedagógusi pályát feladta...
Még aznap este teherbe esett...
Biztos lehetsz affelől,
Másként nem menekülhetett meg
az F . elől.
