Lunca de Jos
A legősibb román falu,
Határában elásva
Claudius császár aranya,
A latin hősiesség, kitartás
máig elvitathatatlan diadala.
Ezer évig tiporta,
Holmi zavart nyelvű nép,
De ma újra román porta,
S ez benned a szép,
Multe salutori Din pitoreaska
Lunca de Jos!
A kontinuitás nem vitás,
Nem kell nekünk határ nyitás,
Így, egyben kerek s egész e föld,
Nem kell ez az autonómia dögvész,
Mely nemzetünk testébe tőr döfés.
Lunca de Jos,
E név mily dallamos,
Ha nem tetszik,
Lehet választani,
hogy innen hová mész,
mert e föld óromán és kész.
