Elmosódott kép,
Bőrig ázva Siófok felé,
Száguldó autók
Tépik föl az éjszaka csöndjét
A stoppolást feladom,
Lépteim neszét hallgatom
A hatvanötös útnak
magam megadom…
Magamra utalva baktatok,
Cuppogó cipőben caplatok
Látomásom messzi Siófok
Elérhetetlen, mint a csillagok.
Beteljesíthetetlen ígéret,
Kergethetem, de oda nem érek.
A hatvanötös úton
meddig érek…?
Tamásiból támolygok tompán,
Sötét tanyák csörtetnek gorombán..
Ostorként suhintanak reflektorok,
hörognek túlhevült karburátorok.
Óriássá nött árnyékomra
Tapos a száguldás mámora.
A hatvanötös úton
nincs erőm, a búm tol.
Akácosok tüskés ága felsebez
Rovom a didergő kilométereket.
Sehonnan sehova, azaz, Siófokra
Tamásiból, visszhangzik, Hahahahaha….
Tócsákon át gázolok
Fénycincálta játékszer vagyok
hahahahahatvanötös üton
az autósok fényvakok
Láncravert kutyák csaholnak, félek
Hirtelen, mintha fékeznének…
Indexelő jelenés, puha plüss ülés,
Legvadabb fokozatú ablaktörlés.
Megmentőm, miniszoknyás angyal,
Kontrol lámpa gyullad: hogyne, azonnal.
A hatvanötös útról
fölszed, és magával ragad…..
Az Aranypart közelebb nyomban,
A gázra lép, s szívem torkomban.
Az egész lénye vibrál, pulzál
Dörmög, dorombol Barry White
Temperamentumos, nőies Fiat,
Benne csöpögő kapucnis kabát
Aha, a hatvanötös úton
mienk az összes sáv…
Engem megment a kihűlés elől
Hatvanötös bluesban, mi folyik ott elől?
Megmenekültem? Oh de mégsem,
Orromnál vezet , a gyengébbik nem…
A kanyarokban kockáztat,
Siet? az pusztán csak a látszat.
Ez a hatvanötös blues
még csuda dolgokat láthat.
Öngyilkosságra készül, közli velem,
Csalják őt, nincs benne félelem,
Éppen egy fának tartott, mikor
Meglátta, hogy előtte baktatok.
Adott nekünk még egy esélyt
Azért élünk még, és tüzet kér
aha, aha, a hatvanötös úton
helyet velem ki cserél?
Kifújja a füstöt és tovább így folytatja,
Őrült vágya, ami autóját hajtja.
Mily romantikus volna együtt halni!
Ott az a kanyar, s e kaland alkalmi.
Túsarkuban tapos a gázra,
Kettesben kétszázzal másvilágra.
A ha-ha-hatvanötös bluesból
vajh mennyi van még hátra?
Fogom a majré vasat,
kiszállnék, hogyha szabad
Mosolyog és lassít,
hisz viccelt velem csak…
Én még ezt is komolyan veszem,
Azt remélte, hátha lebeszélem…de nem
Ebben a hatvanötös bluesban
menjen el pont a józan eszem?
Nem nyújtottam elsősegélyt,
Siófokért nem cseréltem el az útszélt.
Mer azt hittem vár valaki engem
mikor megérkeztem pofára estem
Tizennyolc fokos a Balaton,
bolyongok kihalt strandokon.
Hahaha, ez a hatvanötös bluesom.
Ez a megérdemelt jussom.
