Állítólag,

Tesitanár volt e tag

Úgy ámblok utált minket

S ez rajta meg is látszott,

állandóan elözönlöttük tornatermét

S a szertárárból kéregettünk,

A Bőrlabdát, odáig vetemedtünk

Hogy odaadja, a nagy fenét!

Annyi itt a kölök, mint

Fákon a ricsajozó veréb.

Állítólag,

Mesélte, s közben lepuskázott egy verebet,

Egyszer átlőtték a bőrlabdát

A szomszédházba a gyerekek

Az besüvített a csukott ablakon át

Becsapódott a szülinapi tortába

S az ünnepelt infarktust kapott,

Na adjátok ide azt a labdát,

Szólt és közben lőtt egyet,

Kiszúrom azt, na, nesztek fafejek.

Állítólag

A verebek e légpuskás irtója, szóval,

Medicin labdák közt ő és a K. Éva,

Viszonyt folytatott a szertárba

Amíg lábat emeltünk a bordásfalon

Vagy büntetésből, lihegve

sinylődtünk néygütemű gyakorlaton.

Na adjátok ide azt a labdát,

Szólt és aztán leszedett egy verebet,

Kiszúrom azt, na, evvel mit kezdtek.

Állítólag,

A veréb nem érez semmit ilyenkor

Nem úgy, mint a kobak a kokinál

Mitől üvöltenél, annyira fáj,

Ha koppan fejeden a fagolyó

(A kulcstartó mire nem jó)

Az udvar tudtuk meg, nem játékra való

Na adjátok ide azt a labdát,

Szólt s dőlt ránk a kávészagú lehellet,

Kiszúrom azt, na ezt megemlegetítek.

Állítólag,

Nevelő munkájának elismeréséül

Miniszteri biztossá előléptették őt,

Ki az udvaron, a macsakájának

Verebet lőtt és egy tűvel példát statuált.

Mire előkaptunk egy újabb labdát,

„Nemcsak a verebeket, szétlövöm

Azt a nagyon hülye fejeteket”,

pedagógusunk gondolata ilyesmin járt,

S kipusztultak a verebek…